Kapocs ég és föld között – Stonehenge

Egy történelem előtti civilizáció csodálatos alkotása. Évszázadok óta találgatják: kik, mikor és miért építették, és mi lehetett a rendeltetése. Ez a kovásodott homokkövekből álló monumentális építményegyüttes számos kérdést vet fel számunkra, amire a történészek és régészek is csak feltételezik a választ. A 21. században egy feltárás tette világossá Stonehenge és a napfordulók összefüggését.

Néhány tömb a 250 kilométerre fekvő Preseli-hegységből származik, ezek az úgynevezett kék-kövek. A régészeket és a történészeket máig foglalkoztatja ennek a bonyolult építménynek a kivitelezése és a funkciója.

Kr. e. 3000 és 2920 között kezdték építeni az I. fázist, ebben a szakértők egyetértenek. Az I. fázisból egy kör alakú sáncgyűrű maradt fenn, aztán egy rövid ideig temetőként szolgált Kr. e. 2400-ig. Majd (Kr. e. 2620 és 2480 között) a II. fázisban walesi kékköveket állítottak fel patkó alakban. A III. fázis idején (Kr. e. 2480-2280) újabb granulitokat (kékkövek) helyeztek el és kialakították ennek végső formáját (Kr. e. 1520).

Akkoriban egy út, a Sugárút kötötte össze Stonehenge és Bluestonehenge helyszínét. Durrington Walls sáncgyűrűje körül nemrég településmaradványokat tártak fel, ez a felfedezés Bluestonhenge-dzsel együtt azt bizonyítja, hogy Stonehenge nem egy elszigetelt komplexum volt, hanem több kő- és faoszlopkörrel együtt egy nagyobb egység részét alkotta, s a két központi építményt az Avon folyó kötötte össze.

Míg Stonehenge a holtak birodalma volt, addig Durrington Wallsnál az élők ott ünnepelték a napfordulókat. Építőik, a britek őslakos vadászó népcsoportokból és az idetelepült földművesekből álló kevert nép örökösei voltak. 2008-ban egy feltárás világossá tette Stonehenge és a napfordulók összefüggését. Kiásták ugyanis a Sugárút egy részét, amely Stonehenge-ből kifelé vezet, és azt találták, hogy a rajta fekvő árkok és bakhátak, apródombok és völgyek egy vízmosás vonalát követik, épp a napforduló tengelyében.

Elképzelhető, hogy Stonehenge azért épült, hogy ezt a „világtengelyt” megjelöljék, ahol a föld és az ég találkozik.

 

Szöveg: Fonai Dorka (Lánczos Kornél Gimnázium)

Forrás: A történelem nagy rejtélyei – Stonehenge, Mark Parker Pearson régészetprofesszor

Fotók: Internet

 

 

[radio_player id="1"]