Művészet határok nélkül – flexelés a színpadon

Körülöttünk – ahogy minden – a művészet is változik. Vajon meddig nyújtózkodhat a modern kortárs művészet? Matuz János, a Vörösmarty Színház elismert rendezője még mindig nem találja a takarója végét: zseniális és egyben absztrakt ötletei idén is megtöltik az október 23-ai megemlékezést.

Tegnap a Váci Mihály Ipari Szakgimnáziumban került sor az október 23-ai székesfehérvári utcaszínház sajtótájékoztatójára. Az eseményen Matuz János személyesen mondta el ízelítő gondolatait új színművével, „A  Tűz csiholói”-val kapcsolatban : „Minden évben szeretem egy kicsit magasabbra tenni a lécet” – nyilatkozta. Azt sem titkolta, hogy ebben az évben  több meglepetéssel is készül a programon résztvevők számára.

Idén a fiatalok a kapocs a ma és 1956 fiataljai között. A Váci szakgimnázium néhány tanulója egy flexbemutatóval fejezi ki empátiáját (lásd a cím szimbolikus utalását), de emellett még számos fiatal kap lehetőséget tehetségének kibontakozására az ünnepen.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester a fiatalok általi megemlékezés fontosságát ecsetelte és köszönetét fejezte ki , hogy Székesfehérvár idén is méltó módon emlékezhet meg a nemzeti ünnep fiatal hőseiről .

A művészet és a nyelv korszerűsödik. Színház az élet – az ember nem, csak a díszlet változik .

Te mit gondolsz?

 

 

Szöveg: Fuják Csilla

Fotó és videó: Táska Rádió

 

 

 

 

[radio_player id="1"]