A fiatalosságot és a lendületességet húsig-vérig megtestesítő Arany Endrének, művésznevén DJ Banduschnak, nemcsak az élete, de a hivatása is a buli és a folytonos pezsgés. A Budapesti Metropolitan Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány szakának elsőéves hallgatója a zenei pályáját is szorgalmasan építgeti kiemelkedő sikerrel. Tartalmas mindennapjairól számolt be a mindössze 19 éves fiatal tehetség.
#Hashtag: Milyen az egyetemi élet?
DJ Bandusch: Nagyon tetszik, de ugyanakkor nagyon nehéz is. Őszintén, fogalmam sincs, hogyan fogom túlélni a vizsgákat. Nagyon érdekes és jó óráink vannak. Ilyen például a multimédiás eszközhasználat (photoshop, filmforgatás), de emellett a társadalomtudományt is szeretem. Persze azért vannak mumus tantárgyak is. Amikor beülök kommunikációs ismeretek órára, csak hallgatom az előadást és egy szót sem értek belőle, mintha nem is magyarul lenne tartva.
#Hashtag: Mióta zenélsz?
DJB: Ez úgy kezdődött, hogy nyolcadikban nagyon le voltam maradva zenei téren. Nem is ismertem slágereket, de persze az osztályban rajtam kívül mindenki hallgatta a legújabb zenéket. Ennek hatására döntöttem el, hogy ezen változtatni akarok. Emlékszem, hazamentem, bekapcsoltam a TV-t és, elkezdtem nézni a Music Channelt. Kiírogattam a zenék címét, és letöltöttem a számokat Youtube-ról. Idővel felfigyeltem az elektronikus zenei vonalra, és nagyon megtetszett. Tizedikes voltam, amikor megvettem az első pultomat, nagyon kis kezdetleges volt, de sokat gyakoroltam rajta. Két évre rá osztottam meg az első mixemet, majd rá nem sokra megkeresett a Moonlight Production bulisorozat, és azóta is velük dolgozom együtt.
#Hashtag: Stílusban miket szoktál játszani?
DJB: Leginkább klubzenéket szeretek játszani, de néha egyéni kérésre is komponálok rendezvényeken, és ott általában van egy elvárás a zenéket illetően. Szóval nagyon változó, de mindig igyekszem olyat játszani, amit az esemény megkövetel és a közönség élvez.
#Hashtag: Mi az, ami mindig motivál és előrevisz?
DJB: Amikor ott áll előtted mondjuk 300 ember, és látod, hogy tetszik nekik, amit csinálsz. Nagyon fontos nekem, hogy tartsam a közönséggel a kapcsolatot, miközben játszom. Mindig jó érzés, ha kérek tőlük valamit, hogy mondjuk világítsanak a telefonjukkal és megcsinálják. Nekem az a legmotiválóbb, ha együtt bulizunk.
#Hashtag: Barátokra is találtál a zenélés által?
DJB: Persze, rengetem emberrel ismerkedtem meg szakmai körökben. Az is előfordul, hogy együtt, csapatosan megyünk egy rendezvényre.
#Hashtag: Mit szeretsz csinálni szabadidődben?
DJB: Hát az a helyzet, hogy nincs sok szabadidőm. Ha ugyanakkor mégis úgy adódik, nagyon szeretek menni, nem tudok nyugodtan egyhelyben ülni. Ilyenkor általában a barátaimmal találkozom, elmegyünk egyet bulizni, vagy csak beülünk valahova beszélgetni. Na jó, olyan kéthavonta van, hogy egyedül megnézek egy filmet, és akkor végre tudtam egy kicsit pihenni is.
#Hashtag: Milyen munkát képzelsz el magadnak a jövőben?
DJB: Nem leszek naiv. Imádok zenélni, de tudom, hogy ez nem elég a megélhetéshez a mai világban. Épp ezért választottam a médiaszakot, mert minden területe érdekel: a rádiózás, az újságírás és a tévés műsorvezetés is. Ezekben tökéletesen el tudom képzelni magam a továbbiakban.
Szöveg: Fuják Csilla – Lánczos Kornél Gimnázium
Fotó: Táska Rádió, Facebook